Amit a zabról tudnunk kell

 

Étkezési zab

 

Származása:

(Avena sativa)

A pázsitfüvek családjába tartozó kalászos növény, Elő-Ázsiából származik.

A zab gyomnövényként indult hódító útjára. Az egyik legrégebben termesztett gabonaféle, régi magyar neve: Asz. Több tucat fajtája ismert, habár főként takarmányozási céllal termesztették és termesztik, de néhány fajtája emberi fogyasztásra is alkalmas és elterjedt. Állítólag zabból főtt kását először a görögök és a rómaiak készítettek és fogyasztottak. Ez az egyszerű mindennapos étel a zabkása hódító útjára indult.

Bármilyen meglepő, a zabkása a magyar konyha egyik közkedvelt fogása volt, de sajnos „kiment a divatból”, pedig nem véletlenül ez az egyik legismertebb angol reggeli.

Ha egy héten keresztül zabkását reggelizünk, akkor látványos változásokat tapasztalhatunk! A méregtelenítő-, tisztító hatásának köszönhetõen még az arcbőrünk is sokkal simább és puhább lesz.

A zabkását fogyasztók körében megfigyelték, hogy csökkent a koleszterinszint, és így a szívbetegségek és a szélütés kockázata is. A zab ráadásul bizonyítottan csökkenti a vérnyomást és javítja a vérkeringést. Sõt.

 

A zabból készült ételek erőt adnak a testnek és léleknek is, mivel a zab hevítő-melegítő és kíváló roboráló hatású, ezért a betegek étrendjében is fontos szerepet kap. A zab regenerálja az idegeket, kimerültség és stressz esetén is nyugtatólak hat. De számtalan más

Jótékony élettani hatása is van:

·         B1-,B5-, B6-, és E-vitaminokban, ásványi anyagokban, rostban gazdag

·         savlekötő hatása ismert és rendszeresen fogyasztva segít a vérszegénység leküzdésében

·         nyálkaképző hatása miatt védi a gyomorfalat

·         megelőzi a székrekedést

·         gazdag tárháza a nélkülözhetetlen aminosavaknak

·         vas, kálium, kalcium, foszfor és magnézium is található benne

·         bőrpanaszokra is kiváló

·         a zab gazdag kalciumforrás, a benne lévő inozitol segíti a vérkoleszterin csökkentését

·         alacsony glikémiás indexe miatt cukorbetegeknek is ajánlott

·         a gabonafélék közül kitűnik az átlagosnál nagyobb fehérje-, jó minőségű zsiradék tartalmával

 

A zabhoz leginkább ajánlott fűszerek: a csombor (borsikafű), az édeskömény , az izsóp és a lestyán.

 

 

A táplálkozástudományi szakemberek legfrissebb kutatási eredményei szerint szinte egyetlen más élelmiszer sem tudja oly mértékben kielégíteni tápanyagszükségletedet, mint a zab.

Élsportolók szerint is kiváló energiaforrás, s az orvosok is használják a zab sokoldalú gyógyhatását és védőerejét, sőt, ma már a gyermekétkeztetéseknek is egyik kulcsfontosságú eleme.

 

Mi minden található a zabban?

Napi 10 dkg zab elfogyasztásával már lényegesen hozzájárulhatsz egészséged megőrzéséhez, hiszen ez a mennyiség elegendő a szív-, és érrendszer védelméhez szükséges esszenciális zsírsavszükséglet egyharmadának fedezésére. A zab megfelelő arányban tartalmaz lassan beépülő energiát, komplex szénhidrátokat keményítő és ballasztanyagok formájában. Ezenkívül még nagyon sok másodlagos növényi anyagot rejt magában, például fitoösztrogént, amely bizonyítottan rákmegelőző hatású, sokféle B-vitamint, kalciumot, amely a csontozat erősítését szolgálja, továbbá stresszhatásokat elküzdő ásványi anyagot, magnéziumot.

Könnyen emészthető, nagy mennyiségben van benne vízben oldódó ballasztanyag, amely nagy mértékben segítí, hogy a kórokozók és káros anyagok minél könnyebben kiürüljenek a szervezetből. A zabnyákot például emésztési problémák kezelésére régóta használják. A zab ballasztanyagainak további jótékony hatása, hogy csökkentik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, s ezt a hatást a másodlagos növényi anyagok csak tovább fokozzák.

 

Az orvosok az inzulin feltalálása elõtt a cukorbetegeknél a zab vércukorszint-csökkentő hatását használták ki és zabkúrát írtak ki a páciens részére.

Ma már azt is tudni, hogy a zab oldódó ballasztanyagainak koleszterinszint csökkentő hatása is van, ezzel elõsegíti a szív-és érrendszer védelmét.

 

A zab tartalmaz egy antidepresszás, tehát hangulatjavító hatású pszichotróp anyagot is. Emellett bőségesen jelen van a B1-vitamin, amit jó hangulat vitaminnak is szoktak nevezni, ez ugyanis fokozza a boldogsághormon, vagyis a szerotonin termelését.

 

További élettani hatásai:

·         regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert

·         gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, amely jó hatással van a gyomorra

·         lúgosító hatású

·         rákmegelőző hatású, oldhatatlan rostjai ugyanis csökkentik egyes savak toxicitását

 

Ez az igen sokoldalú növény tehát nem véletlenül került manapság az élelmiszerlista élére. Mindezek tudatában már érthetõ, ha rendszeresen fogyasztasz zabot, miért is érzed magad tele energiával, tettvággyal és nem utolsó sorban nagyon jó hangulatban, hiszen a zab a legkiválóbb energiaforrás mindenki számára!

 

 

 

Készült:2017.11.28.

Érdemes tudni a szőlőmagról

 

A szőlőmagőrlemény rendelkezik a szőlő valamennyi jótékony összetevőjével és egészségvédő tulajdonságával.

Rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, ennek köszönhetően a szőlőmagőrlemény kiemelkedő gyulladásellenes hatásokkal bír, hozzájárulhat egyes daganattípusok, különösen a prosztata-, a bőr-, a vastagbél és az emlőrák megelőzéséhez és kezeléséhez. 

Megtisztítja a vért, javítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, csökkenti a koleszterinszintet.

Mivel fokozza az étkezési zsírok feldolgozását, a szőlőmagőrlemény alkalmazásával hatékonyabb lesz a fogyókúra, és gyorsabban elérhető a lapos has.

Erősíti a látást, resveratrol tartalmából adódóan, támogatja a ráncok eltüntetését, feszesíti a bőrt, a glükóz lebontásának gyorsításával a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében is fontos szerepet kap.

A népgyógyászat szerint:

“A szőlőmag kivonat képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását. A szőlőmag kivonata a szépség megőrzésében nem csak a gyomron keresztül segíthet. Speciális bőrszépítő kezelések, masszázsok fõszereplőjeként a bőrön keresztül felszívódva ajándékozhat meg mindenkit csodaszép, üde, feszes, és nem utolsó sorban jó illatú bőrrel. Egészében véve hozzájárul az emberi élettartam meghosszabbításához. Különösen ajánlott azok számára, akik sokat ülnek a számítógép képernyője előtt. Hatására csökken a szemgyulladás, nő a szem alkalmazkodó, és látóképessége valamint a kontrasztérzékenység.”

 

 

 

A szõlõmag nagyon gazdag polifenolokban, amihez jól meg kell őrölni.

Mit tudnak a polifenolok?

 

·         Képesek megvédeni szervezeted az érrendszeri betegségekkel valamint egyes ráktipusokkal szemben.

·         A szabadgyökök mérséklésével a sejtek és szövetek károsodásának mértéke csökken, kevésbé alakulnak ki gyulladásos betegségek.

·         Úgy védik a szíved, hogy csökkentik a magas vérnyomást, illetve a káros koleszterinszinttel is könnyebben leszámolsz, ha fogyasztod a szőlőmag olajat vagy őrleményt

·         Hatásosak visszértágulat és az érszűkületből eredő lábfájás esetén, valamint más érrendszeri megbetegedésekben.

·         Mérsékelhetik a cukorbetegség szövődményeként kialakuló idegkárosodás (diabéteszes neutopátia) okozta tüneteket, vagyis a zsibbadást és bizsergést a végtagokban.

·         Jól alkalmazhatóak a szem védelmére, szembetegségek megelőzésére és kiegészítő kezelésére. Egyaránt ajánlottak a sárgafolt betegségre (macula degenráció) és szürke hályog ellen – e két betegség az időskori látáscsökkenés és vakság leggyakoribb oka.

·         Az allergiás tüneteket is enyhíthetjük velük, mert gátolják a hisztamin termelődését, (A fokozott hisztamin termelés váltja ki az allergiás reakciókat.)

 

A szőlőmag további alkotóelemi:

 

bor, bioflavin, P-vitamin, kálium, nátrium, kalcium, magnézium és nyomelemei mint a vas, réz, molibdén, mangán stb. amik együtt védik az idegrendszert.

Készült 2017.11. hó

 

Táplálkozásunk zsírsavak szempontjából

 

A zsiradékok a legkoncentráltabb energiaforrások, amelyekre a szervezetünknek feltétlenül szüksége van. Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint, az az ideális, ha a szervezetbe bevitt energia 30 %-a zsírokból származik.

Ez a megállapítás alapvetõ, ha a zsírokról esik szó. Azonban azok minõségi felosztása sem közömbös a megfelelõ táplálkozás szempontjából.

 

A zsírokat a bennük levõ fõ alkotórészek a zsírsavak szerkezete alapján több csoportra oszthatjuk:

·         telített zsírsavak
·         egyszeresen telítetlen zsírsavak
·         többszörösen telítetlen zsírsavak

Táplálkozás szempontjából a telítetlen zsírok az értékesek, ezekben a zsírokban a legkevesebb a hidrogén.

Telített zsírsavak

 

A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsõsorban az állati eredetûek (disznózsír, vaj) és legszembetûnõbb tulajdonságuk, hogy szobahõmérsékleten szilárd állagúak. Húskészítményekben és sajtokban is megtalálhatóak, de telített zsírt tartalmaz a pálmaolaj és  a kókuszolaj is.

A telített zsírok energiát adnak, de ezen kívül nincs túl sok hasznos bennük!

Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mert a felesleges kilók lerakódnak, elzárják az ereket és növelik a koleszterinszintet.

Lentebbi táblázatban látható, hogy telített zsírsavak magas arányának bevitelét mivel kerülhetjük el.

 

Telítetlen zsírsavak

 

A telítetlen zsírsavak mindig is jelen voltak az emberiség táplálkozásában, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy milyen fontos szerepük van a szervezet megfelelõ mûködésének fenntartásában, az egészség megõrzésében és a betegek gyógyításában.

A zsír testünk fõ üzemanyaga. Ahhoz, hogy fenntartsuk zsírtartalékainkat elég, ha napi kalória szükségletünk 10-15 %-át vesszük magunkhoz zsírok formájában.

Testünknek azonban olyan zsírokra is szüksége van, amelyet szervezetünk nem tud elõállítani, ez az úgynevezett esszenciális zsír. Ilyen a linolsav és az alfa-linolénsav.

Ezt a két zsírt étrendünknek tartalmaznia kell. Mindkét zsírsav 18 szénatomú láncmolekula, ami nagyon fontos, hogy telítetlen vegyületek, vagyis láncmolekulájukban néhány helyen a hidrogén atomok hiányoznak, ezért a helyen felszabaduló vegyértékeken keresztül könnyen tudnak kapcsolódni szervezetünk más molekuláihoz.

A gyümölcsök és a zöldségek a telítetlen zsírsavak nagyon gazdag forrásai.

Lenolajba az alfa-linolénsav (Omega-3) 54 %

 

Többszörösen telítetlen zsírsavak

A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6 és az omega-3 zsírsavak, azaz az esszenciális zsírsavak.

Mindkettõ részt vesz a hormonszerû vegyi hírvivõ anyagok, a prosztaglandinok termelésében, melyek elsõsorban gyulladásszabályozó és vérzés gátló hatásúak.

Tökmagolajban a linolsav (Omega-6) tartalma 45%

 

Esszenciális zsírsavak

 

Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen vegyületek, melyek között van az omega-6 zsírsav (linolsav) és az omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav, ALA) is.

Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja õket elõállítani.

 

Omega zsírsavak

 

Az omega zsírsavak szerkezetében egy vagy több kettõs kötés található. Ezek a kettõs kötések teszik lehetõvé, hogy a zsírsavak egyedülálló módon fejtsék ki hatásukat a testünkben.

Omega:

A zsírsav láncok vége amely nem kötõdik a glicerinhez az omega vég. Az omega zsírsavak között az tesz különbséget, hogy a zsírsavláncon hol helyezkedik el a szénatomok kettõs kötése.

Kettõs kötés:

Ha az omega végtõl számított harmadik szénatomnál van a kettõs kötés, akkor omega-3 zsírsavról beszélünk.

 

 

 

Ha a 6. helyen van a kötés akkor omega-6 zsírsavról van szó.

Az Omega-3 zsírsav kettõs kötése a láncmolekula harmadik szénatomjánál van, vagyis a zsírsav láncvégi metil csoportjától 3. kötésre.

Omega-6 zsírsavnál az elsõ kettõs kötés a hatodik szénatom helyén található, vagyis a zsírsav láncvégi metil csoportjától 6. kötésnyire.

 

 

Az ideális Omega-3 – Omega-6 arány 1:1 és 1:10 között kell, hogy legyen!

Ellenkezõ esetben a felborult egyensúly miatt szervezetünk a különbözõ betegségek melegágya!

 

Következõ táblázatban látható mely olajok fogyaszthatóak az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak megfelelõ arányának beviteléhez.

Csökkenõ sorrendbe vannak rendezve az olajok és a bennük található többszörösen telítetlen zsírsavak szempontjából.

 

Megnevezés	Telített zsírsav	Egyszeresen telítetlen zsírsav (%)	Többszörösen telítetlen zsírsav (%)
	(%)
Kendermagolaj	8	12	80
Sáfrányosszeklice-olaj	12	13	75
Lenmagolaj	9	19	72
Szõlõmagolaj	10	19	71
Mákolaj	15	16	69
Napraforgóolaj	12	23	65
Búzacsíraolaj	16	22	62
Kukoricacsíra-olaj	17	24	59
Szójaolaj	15	27	58
Tökmagolaj	9	34	57
Dióolaj	16	28	56
Szezámolaj	13	42	45
Repceolaj	7	55	38
Földimogyoró-olaj	11	62	27
Mandulaolaj	8	70	22
Mogyoróolaj	9	78	13
High oleic napraforgóolaj	8	82	10
Pálmazsír	47	43	10
Olívaolaj	16	76	8
Kókuszzsír	96	0	4